A Kunmadarasi Református Templom, mint turisztikai látványosság
Kunmadaras eredeti s egyben az egyik legtisztább kun település, a maga kun kiváltságaival (földesurakról soha sincs említés), de neve csak a XVI. századtól fordul elő (az 1557-es hármaskerületi, az 1572-es török összeírás, valamint az 1587-es egri összeírás). Többször elpusztult és újratelepült, legutóbb az 1697-es nagy tatárjárás során. Egyébként már a XVI. században követte a Reformációt. Az 1705-ös rác támadás nyomán lakosai Rakamazra menekültek, majd az 1711-es Szatmári béke után visszatelepedtek s Madaras olyan rohamosan fejlődött, hogy a Nagykunságban csak Karcag múlta felül.1745-ben megváltotta korábban elvett szabadságát s 1786-ban innen is rajzanak ki telepesek a délvidéki Pacsérra.
A helyi feljegyzés tudni vél egy 1633-ban épült templomról. 1759-60-ban itt szolgál Sinai Miklós nagynevű debreceni kollégiumi professzor, későbbi debreceni püspök. Új templomát 1768-ban szentelte fel Szilágyi Sámuel debreceni püspök.1774-ben, elsőként a Nagykunságban, létrehozták a második lelkészi állást. 1849. nyarán tábori kórházat működtetett Madaras s a református templomban lelkesítette szabadságharcos híveit Kossuth Lajos kormányzó, a szószék alatt őrzött karosszéke pedig várja a kései érdeklődőket Debrecen, Tiszafüred, Karcag és Kunhegyes irányából. Kétezer férőhelyes temploma 1860-ban nyerte el végleges alakját: kereszt-alakú, négy-karzatos, ugyancsak négy bejárati ajtóval.44 méter magas, bástyaszerű, körerkélyes, toronyőr-lakásos tornyában három harang lakik. A délben megszólaló harang 1400 kg súlyú és Szlezák László öntötte Budapesten 1924-ben; újraöntötte Dacsók István harangöntő mester Őrszentmiklóson 1967-ben. A templom klasszicista stílusú, hasonlít a Debreceni Nagytemplomhoz, szószéke és úrasztala is annak hasonmása.
A Tisza-tavi Templomok Útján című európai-uniós projekt keretében2014-ben megújult a templom tetőszerkezete és belseje, a most futó Nagykunsági Templomok Útján c. projekt keretében pedig elkezdődött a templomtest teles körű külső felújítása (nyílászárók cseréje, salétrom-mentesítés, vízelvezetés, vakolatcsere, meszelés-festés, templomkert rendezés stb.). Remélhetőleg záros határidőn belül elkészül, s előbb-utóbb megnyílhat a templom és torony látogatása, gyönyörű kilátással a Hortobágyra, Nagykunságra,Tisza-tájra,…
A mára mintegy hatezer lakosú nagyközség és „alföldi református katedrálisa” várja érdeklődő látogatóit, akár személyautóval, akár kerékpárral, autóbusszal, vagy másképpen érkeznek ide, hogy maradandó élményekkel távozhassanak innen a Nagykunsági Templomok Útján újabb turisztikai látványosságok felé.