Kenderes település első írásos említése 1352-ből való. A középkori iratokban többféle elnevezést is találunk: Kér, Kéregyháza, Kenderes. Ez utóbbi maradt fenn, neve az ősi király, a kende őreinek szálláshelyére utal. A kunok 1238. évi betelepítése után a kialakuló kun települések közé ékelődött, de a lakosságának zöme mindig magyar maradt. A középkorban virágzó település volt, 1526-ban már mezővárosként említik a korabeli oklevelek.
Városunk legnagyobb szülötte vitéz nagybányai Horthy Miklós, aki negyedszázadon át volt Magyarország kormányzója.
A jelenlegi, késő barokk stílusú katolikus templom építése gróf Haller Antal pénzadományából 1783-ban kezdődött és 1800-ban fejeződött be. Az eredeti terveket Rábel Károly építész készítette, majd a püspöki építész, Joseph Franz 1796-ban módosította azokat, elhagyva a feleslegesnek ítélt díszítő motívumokat. A templomépület a mai kereszthajós, két boltszakaszos, félköríves szentéllyel épített formáját később, 1923-ban nyerte el, az akkori bővítés-átépítés során.
A Horthy családnak a főoltár bal oldalánál alakítottak ki egy kis helyiséget, ahol elkülönülve vehettek részt a miséken, mivel Paula lányuk súlyos tüdőbeteg volt.
A templomot Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én szentelték fel. Oltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja, amit Falkoner József Ferenc festőművész festett.
A jobb oldali mellékoltár feletti, Bűnbánó Magdolna vívódását ábrázoló festményen a Kormányzó úr 16 évesen elhunyt lánya, Horthy Magda ismerhető fel. Ezt a képet a kormányzóné megbízására Szent-Istvány Gyula festőművész készítette a kenderesi templom számára és 1926-ban került a jelenlegi helyére.
Az 1938-ban Budapesten megtartott Eucharisztikus Világkongresszus fővédnöke Horthy Miklós felesége Purgly Magdolna volt, aki ebből az alkalomból különös figyelmet fordított a kenderesi katolikus templom felújítására. A baloldali mellékoltárt díszítő festmény a Horthy család akkori adománya. A képen – melyet Rovátkai Lajos festőművész készített –, a magyar történelem nagy alakjai (Szent István, Szent Imre, Gellért püspök) mellett Horthy Miklósnét is felismerhetjük, valamint megtalálható az Eucharisztikus világkongresszus jelmondata is (Eucharistia Vinculum Charitatis).
Az ablakok üvegfestményei 1938-ban készültek, Palka József aranykoszorús üvegfestő mester műhelyében, Budapesten. A képek költségeit adományokból fedezték és az adakozók nevét vagy nemesi címerét feltüntették a képeken.
A déli fal mellett kapott helyet a Zárda iskola oltára, amit az iskola államosítása után helyeztek át a templomba.
A 2 manuálos, 18 regiszteres orgona a pécsi Angster József és Fia Orgona és Harmóniumgyárban készült 1938-ban, 1160-as számjelzéssel.
A II. világháborúban, 1944. október 23-án a torony homlokzati falába egy gránát csapódott, ami nem robbant fel. A lövedéket hatástalanították és visszahelyezték a falba, a Gondviselés jelenlétének bizonyságául.